Ugod temploma

Templom

A XVIII. század első felében egyre több római katolikus vallású telepedett meg Ugodon, akik fatemplomot építettek az Öreg utcában (a Petőfi és Kossuth utcák iskola és művelődési ház közti szakaszán, feltételezések szerint a művelődési ház melletti telken), mellette egy haranglábon függött az 1693-ban öntött, 157 fontos (kb. 86-88 kg) harang.

A Conscriptio loci Ugod 1738. című összeírásból tudjuk, hogy az ugodi fatemplomot Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére (ők a jelenlegi templom védőszentjei is) a falu költségén építették. A leltár szerint van benne oltár, hordozható oltárkővel, van két harangja és rendelkezik a misézéshez szükséges egyéb kellékekkel is. A temető messze volt a templomtól, valószínűleg a mai iskola helyén, ahova az 1608-as újratelepítés után került (az új lakók reformátusok voltak, a régi temető római katolikus; az új telepesek nagy része semmiféle rokona, leszármazottja nem volt a XVI. századi lakosságnak, tehát semmi okuk nem volt a régi temetőben folytatni a temetkezést, s a fél évszázados lakatlanság alatt a temető is eltűnhetett).

Az 1721-ben még nem volt plébánosa a falu új fatemplomának. A hívek körüli teendőket Pereszteghy Miklós licentiátus, azaz egyházi teendőkkel megbízott világi személy látta el.

A győri püspökség, melyhez ekkor a pápai főesperesség tartozott, 1726-ban szervezte meg az ugodi római katolikus plébániát. Élére Dobos Gergely plébánost nevezte ki. Az alapításkor ide tartozott Gyimót, Csót, Homokbödöge, Adásztevel, Pápateszér, Béb és Bakonyszücs római katolikus filiális egyháza is. Egy 1770-es évekből fennmaradt könyvből ismerjük a plébánia viszonyait: a plébániát Esterházy Ferenc királyi kamarás újította fel. Ebből az évből való ostyasütő vasa is. A házasulandók anyakönyvében az első bejegyzés 1727-ből való (ez az anyakönyv azóta elveszett, a ma legrégebbi 1740-től van vezetve). A község nem tartozott filiaként egyetlen plébániához sem. A hívek száma eleinte alacsony volt, legtöbben még ragaszkodtak régi (református) vallásukhoz. Változást csak Esterházy Károly földesurasága hozott, aki erőszakkal is rávette jobbágyait a katolikus hitre való áttérésre. Kezdetben a plébániaház sarkánál (amely ugyanazon a telken állt, mint a mai, XVIII. század végén épült) álló haranglábnál végezték el a könyörgéseket, míg el nem készült a fatemplom.

Dobos Gergely plébános 1730-ban Ugodon hunyt el. A kis fatemplomban temették el, csak később (a templom megszűntekor) vitték át a falu régi temetőjébe.

A plébánia élére új pap került Hajgató Péter személyében, aki haláláig, 1737-ig töltötte be a plébánosi tisztet. Hajgató Pétert elődje mellé temették a kis fatemplomba, de később az ő maradványai is átkerültek a temetőbe.

Péri György vette át a plébánia vezetését, s szolgált itt 1742-ig. Az ő idejében, 1740-ben kezdték vezetni a meglévő anyakönyveket, s kezdték írni a gyülekezet Historia Domusát.

Miután Péri György plébános 1742-ben meghalt, 1743-ban Vizniczai Ferenc vette át a posztot. Győrből került az ugodi plébánia élére.

Piéta

Piéta

A győri püspökség pápai főesperessége Canonica Visitatiót tartott Ugodon 1748. március 8-án. A bizottság a templomról megállapította, hogy fából épült, Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték 1736-ban. Teljes búcsúval tartották meg a védőszentek napját azok névünnepén, június 29-én. Az oltárkőben a két apostol ereklyéje van elhelyezve, igaz ugyan, hogy nem hitelesített. Az épületet a hívek emelték, s jó karban van. Elegendő a felszerelése is: egy kehely, áldozó kehely és Úrmutató, ezüst szelence a szent útravaló vitelére, három színes és egy fekete miseruha, két karing, egy misekönyv, egy szertartáskönyv, nyolc corporale, tíz kehelykendő. Mindezt rendben és tisztán tartják. Van egy oltár, egy oltárkő, két megáldott harang. A temető távol van a templomtól és minden oldalán nyitott (vagyis nincs bekerítve). A faluból évente két ízben indul zarándoklat: Szent István ünnepén (augusztus 20.) Szentmártonba (ma Pannonhalma) és egy szabadon választott napon Tétszentkútra. Menet is, jövet is megőrzik a körmeneti rendet. A faluban közterületen két kereszt áll, nem tudni, megáldották-e őket, vagy sem. A plébános, Vizniczai Ferenc egyházmegyés pap, 30 éves. Győrben, a szemináriumban tanult, magyarul beszél és gyengén németül. Jó viszonyban van a földesúrral, betartja a püspöki és a helynöki rendeleteket. A szentségek kiszolgálásánál minden lehetőséget megragad, így senki nem halt meg működése kezdete óta a szükséges szentségek kiszolgálása nélkül, ezért semmiféle fizetséget nem kíván. A jegyeseket a házasságkötés előtt háromszor kihirdeti, és kihirdeti az ünnepeket és a böjtöket is. Az anyakönyvbe bejegyzi a kereszteléseket, esküvőket, halottakat. Mivel keresztelőkút nincs, természetes vízzel keresztel. Az oltáriszentségeket 2-3 hetente újítja meg. A szentmiséket rendszerint 9 óra körül tartja, vasárnap és ünnepnapokon nem hagyja el a prédikációt. A római katolikus hitre körülbelül 20 felnőttet térített át. A faluban katolikus, jó erkölcsű, esküt tett bába van, a szükséges tudnivalókat ismeri.

Régi várfal

Régi várfal

Esterházy Ferenc legkésőbb 1749-ben tervbe vette új templom építését. A plébánia História Domusa szerint ebben az évben felmérték a romokban heverő várat, melynek ekkor már csak leomlott kerítőfalai és összedőlt belső épületei voltak meg. Olyan terv született, hogy a külső és belső falakat egyaránt visszabontják egy öl magasságig, majd az így kialakult zárt területet a falkorona magasságáig feltöltik részben az itteni épületek bontási anyagával, részben máshonnan ideszállított anyaggal. Erre a kb. 2 m magas platóra akarták építeni a templomot.

1749. december 27-én kimérték a templom helyét a leomlott vár helyén. Az eseményen részt vett az akkori pápai plébános, Galgóczi Ferenc is. Ígéretet tett rá, hogy részletesen beszámol majd az építkezés menetéről, de vagy nem tartotta be ígéretét, vagy írása elveszett. Az ugodi plébános sem jegyezte fel a részleteket, még csak azt sem, ki és mennyiért építette a templomot és mikor szentelték fel.

Az előkészületi munkákhoz tartozott, hogy 1753-ban kezdték tervezni a templomot. A tervező személye ismeretlen, de egyesek szerint az Esterházyak családi építésze, Franz Anton Pilgram volt, míg mások Fellner Jakabot tartják a tervezőnek.

Templom

Esterházy Ferenc által kezdett építkezést - a sok falusi templomot emeltető - Esterházy Károly egri püspök fejezte be 1759-ben. A templomot Péter-Pál tiszteletére dr. Hajgató Péter szombathelyi nagyprépost szentelte fel. Az eseményre a védőszentek napján, 1759. június 29-én került sor (a dátumra csak következtetni lehet a tornyon lévő Esterházy-címer évszámáról, és a Historia Domus bejegyzéséből, mert hivatalos adat nem maradt fenn).

A feltételezés, hogy a templomot a vár köveiből emelték, az 1977-84. közt folytatott ásatások során megdőlt. Ugyanis míg a vár falaiban, beleértve a falakon belül álló épületeket is, alig találtak téglát, a templomnak még az alapja is téglából készült. Az udvar feltöltésének felső rétegében pedig gyakoriak az Esterházy-pecsétes, a XVIII. század második feléből származó évszámokat viselő téglák.

Az 1754. évben távozott a faluból Vizniczay Ferenc, utóda Rozenics Máté lett, aki 1767-ig töltötte be tisztét (lehet, hogy nem ugodi plébános volt, hanem bakonybéli szerzetes, akit megbíztak az ugodi hívek ellátásával).

1756-ban ismét Canonica Visitatio volt Ugodon.

Az ugodi templom olyan jól sikerült, hogy Esterházy Károly 1772-ben utasította Pauly Mihály építészt, hogy mérje fel az új épületet, s meghagyta az ugodi prefektusnak, hogy a kőművessel is rajzoltassa le, ugyanis az uradalom más falvaiban is ennek mintájára szándékozott felépíteni a templomokat.

A templom mellékoltára 1763-ban Borremei Szent Károly tiszteletére készült. Keresztelő Szent János és Nepomuki Szent János fából faragott szobra díszíti. Az 1870-es években az oltárkép helyére egy Madonna-szobrot állítottak.

Kereszt

A főoltárkép 1766-ban készült el, Pillinger Ignác pápai festő munkája volt (később átvitték Tatára, itt csak Frank Kristóf által készített másolata maradt). A két oldalsó festmény 1772-ből és 1773-ból való. Toronyórát 1774-ben kapott (ma már csak a helye van meg).

Keller Ignác veszprémi püspök halála után, 1777-ben, Mária Terézia kérte VI. Pius pápától a dunántúli püspökségek rendezését. Ekkor alakult meg a székesfehérvári és a szombathelyi egyházmegye. A pápai főesperesség, benne az ugodi plébániával, a győri püspökségtől átkerült a veszprémihez. Az ugodiak ebben az évben szerződést kötnek Szakács Pál plébánossal, aki 1767-től tölti be tisztét, járandóságairól. Ezen a szerződésen még a régi községi pecsét látható: Uggod varassa pecsite 1698.

Miután 1779-ben megalakult a csóti plébánia, ettől kezdve csak Homokbödöge és Adásztevel maradt Ugod leányegyháza. Szakács Pál plébános helyet cserélt Királyhegyi (Kőnigsberger) László vanyolai plébánossal. Ez év május 2-án a veszprémi püspökség egyházlátogatást tartott Ugodon. A templom ez évi felszerelése (Rajczi Pál hátrahagyott kézirata szerint): 1 ezüst kehely réz tányérkával, 1 sárgaréz kehely, réz tányérkával, 1 sárgaréz cibórium, 1 sárgaréz úrmutató, 1 ezüst szelence Viaticumnak, 2 selyem kazulan, arany, illetve ezüst szegéllyel, 2 ünnepi és 2 közönséges kazula, 2 zászló.

Templombelső

A templom belseje régen

1785-ben a templom tornyát és tetőfedését renoválták. 1786. augusztus 16-án a templom egy kelyhet kapott, melyet Bajzáth József veszprémi püspök szentelt fel.

1791-ben állították fel a ma is előtte álló süttői (vagy inkább szücsi) márványból készült keresztet.

Eredeti oltárát 1793-ban Szerecsenybe vitték. A mai, szürke bakonyszücsi márványból faragott oltárt pedig csak 1793. októberére készítette el Adami Jakab uradalmi szobrász, de terveit már előbb bemutatta Balásovits Mihály uradalmi prefektus. Ezt írta a földesúrnak: Ugodon létemben meg mutattam... az új építendő márvány oltárt, szeretik... fogadták, hogy ezen a héten már a Bakonyba mennek a márvány darabokért. Dr. Kubinyi György feltételezése szerint az új oltárt a templom alatt lévő kriptra bejáratára állították, ahol szerinte Rozenics Máté plébánost 1767-ben bekövetkezett halála után eltemették (Én magam is hallottam történeteket az oltár mellett valaha volt nyílásról, ahol be lehetett jutni a templom alá).

A vörösmárvány keresztelőkút 1794-ben, a templom Krisztus-koporsója 1795-ben készült.

1796. június 5-én a szélvihar a templom és a torony cserépfedeles tetejét súlyosan megrongálta. Újjáépítése még az év folyamán megkezdődött. 1797. március 14-én a templomtoronyra új, aranyozott keresztet tűztek fel, ezzel az előző nyári rongálódás helyreállítása befejeződött.

A templom főoltárképét 1797-ben Tatára szállították, helyére Esterházy püspök Hubert Maurer bécsi festővel új oltárképet készíttetett, mely 180 forintba került. Ez az oltárkép látható ma is.

Boross plébános sírfelirata

Boross plébános sírfelirata

A régi, 1693-ban öntött harang 1800-ban megrepedt, helyette Királyhegyi László plébános még ebben az évben a régi anyagból új hozzáadásával 205 fontos (kb. 105 kg) harangot öntetett.

Királyhegyi László plébános 1802. május 27-én meghalt, június 2-től Boross Ferenc lett az utóda.

A templom belsejét 1804-ben Dornothi Amrus olasz festő és olasz munkatársai 70 forintért megtisztították (akkoriban egy katonaló 180 forintot ért).

A megrepedt, 600 fontos (330 kg-os) öregharangot Boross Ferenc plébános a hívek támogatásával 1805-ben 845 fontos (423 kg-os) igazi nagyharanggá öntette át.

Kálvária

A Kálvária egy stációja

A templomban lévő Mária-képet Boross Ferenc plébános 1815-ben egy pápai mesterrel kijavíttatta.

1816-ban az egész templomot kifestette Bernardo Regnieri (Rajczi Pál hátrahagyott kéziratában Bernardo Rayneri) olasz festő, az uradalommal kötött szerződés szerint 150 forintért.

Boross Ferenc plébánost 1817-ben szentbeszéd közben agyszélhűdés érte. Ettől kezdve kisegítők látták el az egyházi teendőket, de híveinek szeretete nem engedte távozni a faluból. 1821. április 1-én halt meg az ugodi plébánián. Az ő 5000 forintos alapítványa tette lehetővé a bödögei templom építését. Az ugodi temetőben, az általa emeltetett kőkereszt előtt temették el. Utóda Dóczy József plébános lett.

Golgota

Golgota

1824-25-ben javították a templom orgonáját, óráját. Kimeszelték a templom külsejét és cserépfedeles tornyát bádogsisakkal borították.

A templom toronyóráját 1842-ben újra javítani kellett.

1852-ben a templom szentélyére Szűz Mária és Szent István képét festették.

1862-ben Wilde József veszprémi orgonaművész javította meg a templom orgonáját.

Miután Dóczy József 1862. április 24-én nyugdíjba vonult, a hónap végétől Lukácsék János lett a plébános.

1888. szeptember 14-én átadták a templom körüli kálváriát, felállították a Golgotát.

Lukácsék János sírja

Lukácsék János sírja

1898. május 26-án elhunyt Lukácsék János plébános, sírja még ma is látható a temetőben. Tisztét júniusban Alasz Miklós vette át, akit 1921. októberében Devecserbe helyezték át.

1922. február 16-tól Dragovics István lett a falu papja. 1944-ben súlyosan megbetegedett, majd 1945. július 20-án elhunyt.

1946. júniusában Széll János Eduárd plébános került az egyházközség élére.

1958-ban Mór József és Szilágyi János festőművészek Soós József és Biber Kálmán nevű segédeikkel felújították a templom belső festését.

Széll János Eduárd plébános 1960. február 29-én meghalt, utóda Kubinyi György lett, akinek működése alatt kívül-belül megújult az ugodi templom.

Szt. István szobor

Szt. István szobor

1963-ban a templom felszerelésének több darabját a veszprémi püspökség múzeumába szállították (barokk monstrancia, empire kehely). Később, 1965. március 4-én ide került az 1795-ből származó, faragott fából készült Krisztus-koporsó is.

Kubinyi György plébános 1967. augusztus 4-én a pápai Szent Anna-plébániára került, szeptember 4-től az ugodi plébánia élére pedig Rajczi Pál Pétert nevezték ki.

Rajczi Pál plébános idejében korszerűsítették, tatarozták a templomot. A villanyvilágítást 1968-ban újították fel. 1974-ben új padozatot és padokat helyeztek el. A templomtornyot 1976-ban festették át, s ekkor készült el az új liturgikus tér is, melyet Erdei Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség építészmérnöke tervezett. 1977-ben mikrofon és hangszórók kerültek a templomba. Megtörtént a harangok elektromos működésre állítása is.

A templom alatti parkban 2001-ben Boa Endre Szent Istvánt ábrázoló faszobrát állították fel.

Írta: ifj. Wenczel István