Szemelvények a templom történetéből

1. Mihályi Ernő: A magyar falu egyházművészete
(Pannonhalmi Szemle 1934. évf. 8. szám)

2. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei, (1959.)
3. A plébániai levéltár adataiból


A Pannonhalmi Szemle 1934. évfolyam 8. számában Mihályi Ernő: A magyar falu egyházművészete című írása ezt mondja templomunkról:

"A pápai nagytemplomhoz időben és építészeti jelleg tekintetében is legközelebb áll az ugodi templom. A hasonlóságok arra a meggyőződésre vezetnek, hogy ezt is Fellner Jakab tervezte. A 30 1/2 méter hosszú és 11 m széles templom beosztása ugyanolyan, mint a pápaié. A szentélyt lapos kupola fedi, a hajó kétszakaszos, lapos kupolákkal, toronnyal. A homlokzatot két urna és az Esterházyak címere díszíti. Az egész templom vonalvezetése nyugodtabb, a pillérek oldalélezete egyszerű. Az ugodi templom főoltára a Fellner-féle pápai mellékoltár tervezett mása. Míg a mellékoltár még az oszlopos, pilléres, csapongó oromzatú, szobrokkal díszített rokokó oltártípust mutatja, addig a főoltár, ha megőrzött is valamit a barokk hullámvonalból, alapjában már egészen empire hatást vált ki. Nyugalom, egyszerűség, építészeti törvényszerűség lesz úrrá rajta. Ünnepélyes komolyság ömlik el vonalain. Az egyenes vonalból csak egy kissé előrelépve emelkednek fel az árkolt oszlopok és pillérek fejezeteikkel (kompozita), a gerendázaton a klasszikus stílusokból vett tojás és fogdísz, a sarkokon empire urnák, derékszögben megtört voluták, az oromzatnak díszített négyszögét pedig félköríves timpanon zárja. Milyen messze esünk itt már a barokk-rokokó nyugtalanságtól. A gazdag fafaragás eltűnt, a komoly márványfaragás nemes egyszerűsége üli meg itt diadalát.

A gazdagon kifejlesztett rokokó urnadíszt egyszerűbb forma váltja fel. A nagyfeszültségű voluták szögletesre fordulnak, derékszögben törnek, a csipkézett szélű kagylók, a 3-5-7 levelű pálmadísz, a foszlányokban lógó függönydísz, a Lamrequinek, a kacsban hajladozó indák, a finom rácsdíszek helyére a nyugodtabb meanderszalag, a tojásdísz, a fogsor lépnek a díszítő elemek sorában. Az oltárépítmény a barokk térbeliségből újra síkba vonul vissza, az árnyékhatásra számító kiugró párkányok kiegyenesednek, az átkaroló mozgással előre lépő oszlopok visszahúzódnak a síkba a kép mellé. A színek leegyszerűsödnek, rendesen két szint használnak: a világosszürkét vagy világosbarnát és az aranyat. Itt a szürke márványszínek és az arany s az egész oltárépítmény nyugodt vonalvezetése idézik elő azt a hatást, mely minden nemes szépségre, előkelőségre törekvés mellett is kissé hideg, kissé kijózanító, a barokk-rokokó szín és vonalorgiák után talán túlságosan is egyszerű.

A szószék a maga magasratelt alakjával, karcsú, finoman elszórt díszítésével tiszta rokokó hatást vált ki. Van ezen a finom rokokó kereteléstől, a csapongó pálmalevelektől, a hajladozó volutáktól, a lecsüngő rózsáktól, a csipkévé rongyolódó kagylótól kezdve minden. A hangvető felépítése szintén hatásos. A párkány vonala gazdagon élezett és foszlányos függődísz csüng le (Lamrequin), egymásnak kacéran hátat fordító C alakú voluták emelkednek ki belőle, tetején pedig két kis játékos angyal tartja a Tízparancsolat tábláit.

A ragyogóra aranyozott alakok és díszek hatásosan emelkednek ki az egyszerű alapból. A szentélyt a hajótól balusztrád választja el. A Maurer Hubert bécsi festőtől ideszánt Szent Péter és Pál kép a tatai templomba került. A mostani Főoltár-képet Szent Péter és Pál búcsúzását, Frank Kristóf festette. A főoltáron hat empire gyertyatartó van. A falakat két kép díszíti: Assumpta (Kubinyi György megjegyzése Rajczi Pál hátrahagyott kéziratában: Nem "Assunata" hanem "Különítélet" ennek a képnek tartalma. A baloldali nőalak az ítéletet váró lélek. Szt. Mihály tartja a mérleget, Mária mutatja Fiának, hogy az ítéletet jelentő kard lehanyatlik, talán a lélek őrangyalát jelenti az előtte figyelő kis angyalka) a Szentháromsággal 1772-ből és a Szent Család menekülése 1773-ból. A templom körül a sáncon 1888-ban kálvária létesült. Oszlopos építményekben van a pléhre festett képsorozat. A templom előtt értékes kőkereszt van. Van barokk monstranciájuk (Kubinyi György megjegyzése szerint Rajczi Pál hátrahagyott kéziratában ez 1963-ban a veszprémi egyházmegye múzeumába került), grófi koronával díszített ciboriumuk, melynek kapukosara színes díszű, rokokó ereklyetartójuk, empire kelyhük (Kubinyi György megjegyzése szerint Rajczi Pál hátrahagyott kéziratában ez 1963-ban a veszprémi egyházmegye múzeumába került), aranyhímzéses fehér, foszladozó ezüstbokát, vászonbéléses piros és fehérselyem, továbbá fehér-brokát miseruha két dalmatikával".

Vissza a lap eljére


Genthon István: Magyarország művészeti emlékei című, 1959-ben megjelent könyvében ezt írja:

"Római katolikus templom, homlokzatból félig kilépő toronnyal, ahhoz csatlakozó konkáv fallal. Széleken 1-1 rokokó váza. a tornyon a főpárkány alatt Esterházy-címer. hajónál alacsonyabb egyeneszáródású szentély. Háromboltozatos hajó. Főoltára a pápai plébániatemplomnak (Grossmann József) utánzata, oltárképe Hubert Mauer-másolat, Frank Kristóftól: Szt. Péter és Pál (eredeti a tatai plébániatemplomban). Rokokó szószék. Vörösmárvány keresztelőkút Krisztus keresztelés-csoporttal. A mennyezeten négy barokk freskó, teljesen besötétedve, Assunta-kép (Kubinyi György megjegyzése Rajczi Pál hátrahagyott kéziratában: "Különítélet!"), 1772. menekülés Egyiptomba, 1773. Barokk úrmutató, rokokó cibórium, klasszicista kehely. a templomot Esterházy Károly egri püspök építtette Fellner Jakabbal 1772 körül (Kubinyi György megjegyzése Rajczi Pál hátrahagyott kéziratában: "1759 a biztos évszám a Historia domus szerint"). Tornya újabb. Az ugodi vár dombján, annak romjain épült..."

Vissza a lap eljére


A plébániai levéltár adataiból szemelgette Rajczi Pál plébános a következő adatokat:

"Tetőzete cserépzsindelyes, alja kelheime lapokkal burkolt. Mennyezetén négy barokk festmény, újabban restaurálva.

Főoltár: régebbi, "ad normam Italican". Menza és oltárlépcsők vörös márványból, tabernakulum kék színre, márványszerűen festett fa, két oldalán egy-egy adoráló, aranyozott fa angyal. (Ez az oltár 1793-ban Szerecsenybe került.) Fent, a falon, aranyozott keretben Szt. Péter és Pál - festett - kép.

Újabb főoltár, oszlopos, a pápai nagytemploménak (Grossman József) utánzata. Menza és oltárképet övező keret lilienfeldi (Alsó-Ausztria) fekete, lépcsők és oltárlábazat vörös, oltártest többi része, valamint tabernakulum (bakony)szücsi szürkésfehér, különbözőszínű erezéssel tarkított márványból. Utóbbi aranyozott ajtaján Izsákot feláldozó Ábrahám dombormű, fent, a homlokzatán, kétoldalt 1-1 kétágú aranyozott fa gyertyatartó, legfelül aranyozott fából, hétpecsétes könyvön nyugvó Agnus Dei. Elején faragott, aranyozott fa expositura Szentség-kitétel céljára, 1797-ből. Lent, a menzán, kétoldalt 1-1 fehér, festett, alabástromszerűen fénylő, szép alakú adoráló fa angyal, 2 réz és 6 klasszicista fa gyertyatartó. Oltárkép: Hubert Mauer-másolat, festve a pápai várban, Frank Kristóf bécsi mestertől, Szt. Péter és Pál búcsúzása, 1818-ban. (Eredeti 1797-ből, a tatai plébániatemplomba vitték át.)

Mindkét oltárt állíttatta Esterházy Károly. Utóbbit részint Ugodon, részint Pápán faragták, 1793-95. Aranyoztatták és vele egyidejűleg a szószéket és mellékoltárt 1861-62.

Mellékoltár, rokokó pillérekkel, oszlopokkal, szobrokkal, 1763-ból. Lent oltárszekrény, 2 fa gyertyatartó, fent Borremi Szt. Károly-kép. Az oltáron még Mária-kép.

Vörösmárvány, köralakú keresztkút, Krisztus keresztelés csoporttal. Készült 1794-ben.

Rokokó szószék, piros-fehér, márványszerűen festett fa. Hangverőn két játékos angyal, a tízparancs táblájával. Állíttatta Esterházy Károly.

Falakon 1817-ben: 1. Assumpta-kép, 1772-ből. 2. Menekülés Egyiptomba, 1773-ból. 3. Tövissel koronázott Krisztus. 4. Szt. István király. 5. Nep. Szt. János.

Hajóban: fent két csillár, csiszolt cseh-üvegből, lent kétoldalt szép faragott padok.

Orgonakarzaton: 8 változatú orgona, 1768-ból.

Krisztus-koporsó: részben faragott, aranyozott fa, menzával, toronnyal, a sírban halott Krisztus teste, festett, színezett fa. Készült 1795-ben (megjegyzés Kubinyi György írásával: Egyházmegyei múzeumba, Veszprémbe szállítva 1965. márc. 4-én.)

Feltámadt Krisztus festett, aranyozott fa szobor.

Harangok: Nagyharang, szerezték a hívek 1782-ben, megáldotta Pierer József, felsz. püspök, győri kanonok, ugyanabban az évben.

Középső harang, 425 font, szerezték a hívek 1731-ben, megáldotta Kornis Ferenc felsz. püspök, győri kanonok (1769-1775) Pápán, bérmálással kapcsolatban.

Kisharang, 157 font, 1697-ből.

Lélekharang, 49 és 1/2 font, szerezték a hívek 1782-ben, megáldotta ugyanaz, aki a nagyharangot.

A megrepedt kisharangot 205 font súllyal újraöntötték Győrben 1800-ba megáldotta ugyanott Pierer József püspök. A toronyba felszerelték ugyanabban az évben, aug. 12-én. Alsó peremén felírás: "Ecclesiae Ugodiensis SS. Petri et Pauli Anno 1800".

A nagyharangot, mely 1804. évi Mindenszentek ünnepén meghasadt és 600 s néhány fontos volt, 845 font súllyal újra öntötték 1805-ben. Püspök hiányában megáldotta Novák Krizosztom pannonhalmi főapát, 1806. ápr. 26-án, a toronyba felhúzták május 8-án."

A templom hajója háromboltszakaszos, csehsüveg boltozat fedi. Egyszerű tömegű épület, egyetlen, homlokzati toronnyal, mely kétoldalt homorú falszakaszokkal csak félig lép ki a templom elé. Az épület külseje egyébként egyszerű, csak főhomlokzatát díszítette Fellner Jakab, vagy valamelyik tanítványa. Ezek a homokkő díszek sajnos mára már töredeznek. A bejárat felett találjuk a főpárkányon Esterházy Károly címerét. Belső kiképzése hasonlít a pápai Nagytemploméra, csak jóval kisebb és egyszerűbb kivitelben. Főoltára a pápai plébániatemplom oltárának másolata. Oltárképét a Pápán is dolgozó Hubert Maurer festette, de ezt később Tatára vitték át, Ugodon csak a Frank Kristóf által festett másolat maradt, ma is ez van az oltáron. A két oldalkép közül az egyik "Mária mennybemenetele", ez 1772-ben készült, a másik "Menekülés Egyiptomba," ez egy évvel későbbi munka. Az eredeti mennyezetfreskókat az 1950-es években festették át, nem tudni, milyenek voltak.

A menza és az oltárképet övező keret az ausztriai Lilienfeldből származó fekete márvány, a lépcsők és az oltárlábazat vörös márvány, az oltártest többi része és a tabernákulum bakonyi (szücsi) márvány. A tabernákulum-ajtó fából faragott domborműve Ábrahám áldozatát ábrázolja.

A szentély két freskója Madonnát és Szent Istvánt ábrázolja. A hajóban van még két vászonfestmény is: Szent István felajánlja a koronát, valamint Nepomuki Szent János. Festőjüket és a festés idejét nem ismerjük. A vörösmárvány keresztelőkút 1794-ből való: Alapzata a tiltott fára tekeredő, szájában almát tartó kígyót ábrázolja, felső része fából faragott, tetején egy szoborcsoport Jézus megkeresztelését ábrázolja. Értékes darab a templom Krisztus-koporsója is. Ebből 1795-ben három darab készült Pápa, Pozsony és Ugod részére.

A templom körüli kálváriát eredetileg 1888-ban építették. Képei nem képviseltek különösebb értéket, 1986-ban Pfilf Éva domborműveire cserélték őket. A templom nyugati fala mellett Krisztus és a két lator keresztre feszített alakja látható.

Vissza a lap eljére