Vadkertfürdő története

A felszín alatti vizek közül a területen egy volt jelentős, de már annak forrása is elapadt. A Vasút utca - Esterházy kastély - Bem utca - Bébi út közti rész valaha vizes terület volt. Ezt a mocsarat korabeli leírások szerint az 1801-es pusztító árvíz hozta létre, valószínűbb azonban, hogy már előtte sem volt száraz. A néphagyomány szerint itt már a római korban fürdő volt; ennek a hagyománynak az alapját azok a mésztufával vastagon bevont kútkávák képezik, Savanyú-kút melyeket az 1801-es árvíz lehúzódása után találtak itt, ezek azonban valószínűleg középkori eredetűek. Az árhullám levonulása után a fenéken három forrás tört fel. A tó és a mocsár lecsapolása után az uradalom növelni akarta a források vízhozamát, ezért megásatta azokat, majd 1825-ben az olasz Bardio az Esterházy grófi család megbízásából kutat fúrt. Ez a fúrás volt a jelenlegi Magyarország területén az első artézi kút. Kb. 18 m mélységből 10 perc alatt 2 akó (kb. 117 liter) vizet adott a kút. Elemzését még abban az évben Boleman végezte el. Szerinte a víz szénsavat, konyhasót, kevés jódot és olajnyomot tartalmaz. A kor igényeinek megfelelő gyógyfürdőt is létesített az uradalom.

Erről megemlékezik Pesty Frigyes is 1864-es helynév gyűjteményében, Nagygyimótnál: E´ falutól 1/2 órányi távolságra van a´ Vadkerti fürdő és savanyó víz, melly máskép Ugodi Fürdő név alatt is esmeretes, hol Május hótol egész Szeptemberig nemcsak a´ Pápa közeliben levők találják fel leginkább vasárnapokon át mulató helyeiket, hanem más környékekről is jönnek ide némely betegségben sinylődők fürdeni és magokat orvosoltatni. Igy például Sopron Megyéből Rába közből minden nyáron - megszoktak e´ helyre fürdés, és köpölyözés végett jönni; hol a´ meleg fürdő is ugyan azon ivó savanyu vízből készülvén, annál fogva igen hihető, más közönséges édes viznél nagyobb gyógyerővel is bir, ´s ez okból számos kocsikon egy pár napot, vagy heteket is itt töltenek. - Azért neveztetik pedig vadkertnek, mivel a´ Méltóságos Gróf Eszterház˙ Ferencz 1812.ik évben még életben volt egri püspöknek é részint kőfallal részint sövénnyel bekerített ´s különféle vad és szelid előfákkal teljes kertjében fácány madarai voltak tenyésztésben, de midőn ez több más Uradalmi nagyobb kisebb birtokokkal csak nem rég elhalt Gr. Eszterház˙ Károl kezére jutott, minthogy szép fekvése miatt alkalmatosnak találtatott, egy a´ szükségletekre kivántató ölfa lerakó helynek rendeltette, hol azután később egy kutat ásatván, mivel abban - a´ megpróbálással - gyógy erejü hasznos vizet találtak, a´ kérdéses kutat oly gépileg csináltatta meg, hogy abból télen nyáron egyaránt folyvást bugyogva ömlik a´ jó viz, mellyről azonban az a´ megjegyezni való, hogy csak frissében jó savanyu, ha pár napig tartják akármiféle kissebbszerü edényben, ércz izét elveszti, és kellemetlen rosz izüvé válik. Gróf Esterházy Károl Uraság a´ savanyu vizes kut körül délnek eső részén azután építetett egy nagy házat, melly alatt van egy nagy szálla, hol Péter Pál napján, mikor tudni illik Ugodban bucsu van, az összesereglett fiatalabb Uri Családok számára nagyszerü tánczmulatság szokott tartani. Vele összeragasztva mellete áll egy konyha, és egy éléskamra. E´ megett, a´ vendégek kocsijának és lovainak számára van egy sziny vagy félszer és istálló. Az étteremtől oldalslag nyugot felé egy korcsma, mellynek hosszában még konyha, és több használható szobák is találtatnak. A´ jégverem és pincze az épületeken kivül külön állnak. A´ szállától napkeletnek fekszik részut egy nagy emeletes különbféle belső szinezetü vendégház, mellynek aljában billiárd szobák is léteznek. Ennek egyenessége vonalában egy 6. öles nyilás után következik a´ fürdőház, mintegy 12. fürdőszobával, hol egyszerre 24 személy fürödhetik. Van még itt ezen épületben egy borbély műhely és köppölyöző szoba is. Ezen elszámlált épületek közt a´ Szálla elött hárs és egyéb szép magas fákkal egy sürüven benött térség van, melly illő módon felszerelve lévén egész nyáron át ünnepeken a´ ekkenő melegekben a´ vendégek gyakran ebédelni, vacsorálni és kivilágitással a´ sszellőn mulatni szoktak.

A nagygyimóti jegyző és bíró által adott leírásban nemcsak a mai (kiapadt) kút szerepel, hanem a régi is, amit az 1812-ben készült vadkerti térkép jelöl. Ugyanis Esterházy Károly 1799-ben meghalt, tehát az 1825-ben fúrt kút hasznosítására nem építtethetett fürdőházat. Ez a tévedés megérthető, ha belegondolunk, hogy 70-80 évvel korábbi eseményeket írtak le, hallomásból.

Bár a vizet többen is vizsgálták, sőt gyógyjavallatait is leírták, mégsem tudott eléggé népszerűvé válni, így a fürdőzés az 1870-es években Ugodon megszűnt. A fürdő szállóépületét vadászkastéllyá építették át, amely később a termelőszövetkezet központja lett. Ma Polgár László tulajdona.

Az 1994. évben végzett gázvezeték-építés árkában 1,0-1,2 m mélységben a kúttól az épület felé vezető vízvezeték kis szakasza is előkerült. Lapos téglákkal kirakott, tenyérnyi széles és ugyanilyen mély a csatorna, alján vastagon iszapborítás van. A csatornától délnyugati irányban, vele egy szintben 10-15 méterre kő, habarcstörmelék és egy nagyméretű gerenda egykori épület helyét sejteti. A Savanyú-kút az 1970-es évek első felében még folyt, de 1978-ra már eltömődött. Az ugodi önkormányzat 1990-94 közt tervbe vette kitisztítását, de elmaradt. Mivel 2001-ben közvetlenül mellé telepítették az egész falu szennyvízét összegyűjtő aknát, most már esély sem maradt újboli üzembe helyezésére. Az egykori fürdőépület mögött másik forrás is fakadt, ez kb. 10 Celsius fokos, kénhidrogénes vizet adott, de nem kifolyót.

1841-ben Pápán jelent meg Cseresnyés Sándor: Az ugodi sós, vasas, gyantáros, ibolyos, hideg forrásokról című munkája. A főorvos, egyben megyei táblabíró ebben leírja a fürdőt és addigi történetét is. A földes urasági tetemes áldozatok, a szorgalom... előállították évekkel ezelőtt a bozótos tó fenekéből a most már szelid mulatás és gyógy helyül szolgáló fürdőt. ősszel és télen szelíd csend, regényes magány, majd tavaszon és nyáron fülemilék csattogásaival ligetek, mezők dallosai harsány trilláival-zengéseivel, csoport hangászok zenéivel, zsibongó vendégek víg keringéseivel üdvözlött, pázsitos, berkes, rétes, hárs, szil, nyírligetes rónaföldü; körül séta-, ülő-, tekézőhelyekkel, illedelmes vendéglő billiárd és fürdő szobákkal, táncteremmel; egy mindenre felügyelő, rendet eszközlő, helyben lakó Biztossal, sebész fördőssel; tiszta, ügyes étkek és italok különbféle nemivel kinek kinek lehető kényelmek szerint, társas ebédre 1 v. forintért 6 tál étellel szolgáló vendéglővel; inasokkal, szoba leányokkal, udvari szolgákkal, istállóval, fészerrel ellátott, hajdani vadas, fáczányos nevét levetkőzve, a mellék Bébi malom gát helyét, Olasz falusi tó feneket és kutacsokat régen keblébe fogadta; kies kert körében, az előidők roppant történeteit visszavarázsló, magas gondolatokra ragadozó bérczes, rengeteges Bakony aljában az 1801-i kártékony árvíznek jótékony szüleményét, 1825 óta a Bárdió franczia téglás fúrása után 7 öles kútból artéziai módra szökő 10 első perczenet alatt 2 akóra szaporodott mostani ivó forrás kristály savanyús cseppjeit, melyek orvosi tanács mellett akár italra, akár Priznicz szerint hideg fürdőül vagy zuhanyul, akár mi szerintünk meleg fürdőül használtassanak.

Véleménye a vízről: A Pyrmenti, Driburgi, Egeri, Carlsbadi, Visbádeni, Vissingi, Reneburgi, Marienbadi, sós külföldi vizeknél nem sokkal igérnek kevesebbet.

Használatáról: melegségivel és gyantáros gőzével az érző idegeket, ezek által az egész testet kellemes értéssel illeti. Az avult, hasztalan részeket az izzadás útján kitakarítja, s a felvett friss nedvvel új erőt, elevenséget küld az egészre. Fürdés után emlékező tehetség, látás, hallás, tapintás frissülnek, fájdalom enyhül, görcs szünik, a senyvedt-szélütött tagok erősödnek, mozgást nyernek... Gyógyitja... a sömört, sennyedéket, fótokat, rothadt sebeket... Hast, aranyeret, hószámot nyit, dugulást, kólikát oszlat, hányást szüntet, bélfájást csillapit... A lankadt hússzalagokat erősíti, a vérben a veres részt neveli... Számos és különbféle savaival, ibolyóival izgatja az emésztést, választás és felszívódás elő műszereit. És hogy valaki ne csak propagandának tartsa az írást, bizonyítékul a már elhunyt Nagy László sebész-fürdős által vezetett jegyzőkönyvekre hivatkozik, s a gyógyultak otthagyott mankóira.

Írta: ifj. Wenczel István